Az
1956-os események első színhelyénél, a budapesti Petőfi-szobornál
tartott közös megemlékezést a MIÉP és a Rendszerváltó Kisgazdapárt, ahol
a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) is képviseltette magát .
A rendezvényről készült videó ide kattintva megtekinthető.
Az
ünnepség levezetője Deli Károly, a MIÉP fővárosi elnöke volt, aki az
egykori események felidézése után közölte, hogy október 27-én a
Székelyek Nagy Menetelésével egy időben Budapesten szimpátiatüntetés
lesz a román nagykövetség előtt, melyhez csatlakozott a MIÉP.
A megemlékezés a Himnusszal kezdődött, majd első
felszólalóként Dr. Horkovics-Kováts János, a Rendszerváltó Kisgazdapárt
elnöke mondott beszédet. A kisgazda politikus kiemelte, hogy a
kommunizmus szelleme mai napig jelen van az országban, majd
hangsúlyozta, hogy Magyarország nem juthat Palesztina sorsára, ezért a
MIÉP-Kisgazda szövetség minden erejével meg fogja védeni a magyar földet
az idegen felvásárlóktól.
A
kisgazda elnök után a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének
alelnöke, Tari István lépett a mikrofonhoz. A VMDK elsőként vállalta fel
a Délvidéken a magyar érdekképviseletet akkor, amikor a 90-es években
kitört a délszláv háború.
Tari
István elmondta, hogy a háború ellenére sem voltak hajlandóak elhagyni
szülőföldjüket és már 1992-ben kifejezték a területi autonómiáról szóló
elképzeléseiket, mely 21 éve várat magára.
A
délvidéki politikus az 1456-os nándorfehérvári diadalt és 1956. október
23-át nevezte meg sorsfordító történelmi eseményeknek.
Visszaemlékezésében méltatta Kapisztrán Jánost, akinek lelkesítésére a
magyarok megállították az akkori világ legerősebb hatalmát, majd halála
után (1456. október 23-án) 500 évvel újra fegyvert fogtak a hazáért és a
szabadságért.
A
VMDK alelnöke 1956-ot a délvidéki magyarok fordulópontjának nevezte,
mert ez volt az az év, mikor a délszláv vezetés rájött, hogy nem
nyomhatják el a magyar közösséget, melyet a 90-es évek óta próbálnak
bolmasztani.
Beszédét a déli magyarság jelenlegi helyzétének értékelésével zárta: „90
év alatt, amíg az albánok megtízszereződtek, addig a magyarok
megfeleződtek, ezért magyarságot az albánoktól kell tanulnunk.”
A következő felszólaló Dr. Fenyessy Zoltán a MIÉP elnöke volt, aki beszéde
elején feltetette azt a kérdést, hogy vajon a mai fiatalok is készek
lennének-e azt az áldozatot meghozni, amit 1956-os elődeik?
A
pártelnök kritizálta azt az oktatás, mely a nemzetből tömeget csinált,
ezért annak megújítását szorgalmazta, mert mint mondta: elengedhetetlen
az ifjúság nemzettudatra nevelése. Ennek kapcsán jelentette ki, hogy a
közösség érdeke, a hazának pedig feladata, hogy biztosítsa a következő
nemzedéknek a családalapítást és a megélhetést Magyarországon, ezért
soha többé nem lehet kormányon olyan miniszterelnök, aki a magyarokat
buzdítja távozásra.
Fenyvessy
Zoltán beszélt a MIÉP - kisgazda szövetség fontosságáról, melynek fő
feladata megakadályozni, hogy a külföldi befektetők a magyarok felett
álljanak.
Beszédének
utolsó részében részletes leírást adott a belpolitikai helyzetről,
melyben megkérdezte, hogy vajon Gyurcsány Ferenc miért nem akar
elszámolni arról, hogy az MSZP pártkasszájába honnét folyt be pénz? A
pártelnök hangsúlyozta, hogy míg Lengyelországban 2014 a szabadság éve
lesz, addig Magyarországon a holokauszté, melyre a kormány 6,4 milliárd
forintot különített el. „Meddig kell még bocsánatot kérnünk?” – tette
fel a kérdést.
„A
MIÉP célja, hogy újra tényező legyen a politikai életben, hogy a
kormányt olyan irányba tudja tolni, hogy semmi másra nem legyen
tekintettel, csak az összmagyarság érdekeire… Minket nem érdekelnek az
uniók, hiába akartak és akarnak beleavatkozni a magyar emberek életébe,
de ahogy a Szovjetuniót, úgy az EU-t is lefogjuk dobni hátunkról, ha nem
önmaga esik szét.” – zárta beszédét Dr. Fenyvessy Zoltán.
A
Rendszerváltó Kisgazdapárt, a VMDK és a MIÉP vezetőinek felszólalásai
után ismét Deli Károly lépett a mikrofonhoz, aki búcsúzásként közölte,
hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja hónapok óta aláírást gyűjt az
országgal szembeni EU szankciók és kettős mérce alkalmazása ellen, mely
az új bábkormány felállítására készülő Bajnai-, Mesterházy- és
Gyurcsány-féle álbaloldal szervezkedése miatt most még aktuálisabb.
A
megemlékezést végűl a Szózat és a Székely Himnusz zárta, majd az
Unióval szembeni petíciót többen alá is írták a MIÉP aktivistáinál.
Az ünnepségen közreműködött Agárdi László színművész, aki Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalta el.