Magyar Ifjúság

A liberális eszmeiség legalább három szinten bukott meg. A leginkább nyilvánvaló módon - politikailag és gazdaságilag - Kevésbé nyilvánvaló módon - filozófiailag. Bármely gondolkodó ember beláthatja, a helyzet értékelésének segítségével, különböző országokban különböző társadalmakban, hogy a Nyugatnak kettős mércéje van. A leginkább brutális és totalitárius rezsimeket is erkölcsösnek és liberálisnak ismer el, ha Nyugat-párti politikát folytatnak. Amennyiben nem, akkor minderre a fordítottja igaz. Egy egyszerű példa: Szaúd-Arábia. Ott semmi sem bűzlik a demokráciától, de senki se kritizálja, míg a demokratikus Szíria a katonai intervenció szélén áll. Így csak azt ismerhetjük el, ami előnyös a Nyugatnak. Politikusok, hazudjatok csak az arcunkba, mára egyre kevesebbekben merül föl kétely a hallgatásotok áráról. A szabad piacgazdaság válsága is teljesen biztos: mára már teljesen a virtuális szektorba került teljes átvitelre, ami közreműködött abban a felismerésben, hogy az "első világ" termelő országai a "második és harmadik világ" országaiból világméretű elvándorlási hullámot provokáltak ki. A pénzügyi tranzakciók számának vizsgálatakor kitűnik, hogy több ezerszer nagyobb értékű, mint a valódi árucikkek értéke. A pénzügyi ágazat túlhevülésének árát megfizettük a 2008-as válság alkalmával. Mivel senki se vonta le a következtetéseket ebből, így most a második válsághullám azzal fenyeget, hogy az egész világgazdaságot elsöpri magával a felhalmozott ellentmondások megoldhatatlansága miatt.

A liberalizmus egy eszme, ami az egyén felszabadítását tűzte ki célul a közösségi létformákból, mint nemzet, vallás, társadalom, osztály, és a saját állam. Amikor a liberalizmus a totalitárius rezsimek ellen harcolt, különösen a fasizmus és a kommunizmus ellen, a feladat ötletesnek és építő jellegűnek tűnt. Ám amikor a liberalizmus győzedelmeskedett a világ felett, úgy tűnt, az egyén nem élvez mentességet ettől és attól. Továbbmenve, már a negatív alkotója ennek a berendezkedésnek. Most a liberalizmus az egyéni lét olyan formáiból akar megszabadítani, mint a nemiség és a szexuális beállítottság (ezért beszélnek a liberálisok az eltérő szexuális beállítottságú kisebbségek védelmében), valamint az emberitől (amikor a klónozási fejlesztésekről beszélnek, mint az emberi funkciókat javító műveletről). Ezeknek sok ellenzője van. Ennélfogva ez a győzelem az eszmeiség válságát hozta létre. Elvesztette a szemkontaktust a humanista emberrel. Megjegyezném, hogy a liberalizmus nem állt vesztésre valamiféle alternatív eszmerendszerrel szemben, hanem a névleges győzelmével elkezdte felfedezni a gyengeségeit és ellentmondásait.

„Krími forgatókönyv” a Dnyesztermente számára… ez lett az utóbbi napok legvitatottabb témája a nyugati szakértők és újságírók körében. Ennek az orosz elnök által Barack Obamával és Angela Merkellel folytatott telefonbeszélgetései során elejtett megjegyzések szolgáltattak ürügyet. Vlagyimir Putyin rámutatott nyugati kollégáinak arra, hogy Moldova és Ukrajna részéről a Dnyesztermente gyakorlatilag blokád alá van véve. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavai szerint azonban a „krími forgatókönyv” emlegetése a Dnyesztermente számára nem más, mint provokáció. A Dnyeszter Menti Köztársaságban kialakult helyzet valóban aggasztó, a moldovai migrációs őrhelyek nem engedik át a térségből a Chisinau által ellenőrzött területre a teherszállítmányokat, de még a dnyesztermenti lakosságot sem, különösen az orosz útlevelek birtokosait.

Ukrajna annak ürügyén, hogy a Dnyeszteren „nyugtalanság ütötte fel fejét”, lezárta a határt Ukrajna részéről. A helyzet egyre feszültebbé válik és már nemcsak Chisinaut és Tiraszpolt aggasztja, hanem Washingtont és Moszkvát is, igaz, minden egyes félt a maga módjára. A dnyesztermenti probléma megoldásának orosz receptje a föderalizálásra épül – mutat rá Alekszandr Subin, a történettudományok doktora. A dnyesztermenti probléma megoldásának létezik egy optimális változata: Moldova föderalizálása, Dnyesztermentével és Gagauzfölddel együtt. A gagauzok megőrzik autonómiájukat Moldova keretében, Dnyesztermente problémáját szintén széleskörű autonómia jogán lehetne rendezni.

A 2013-as év az orosz fegyveres erők nagy változásának az éve volt. Sorozatos hadgyakorlatok és váratlan ellenőrzések, modern fegyverek érkezése és a katonai harci kiképzés új megközelítése, mindezek egy nagyszabású fegyverkezési program részei – mondta Igor Korotcsenko katonai szakértő: Különböző osztályú repülőgépek és helikopterek beszerzése zajlik a légierő számára. A gyalogság is új gépeket kap. Különös figyelmet kap a kommunikáció, a navigáció és az irányítás, hogy a nagy pontosságú fegyverek minden előnyét kihasználhassák. Szergej Sojgu védelmi miniszter kinevezésével a hadseregben váratlan ellenőrzések vették kezdetét a csapatok harckészültségének és a nagyszabású gyakorlatoknak az ellenőrzésére. A hadsereg feléledt – jegyezte meg Igor Korotcsenko:

A fegyveres erők pozitívan reagáltak Sojgu miniszter kinevezésére. A tisztikar előtt világos cél jelent meg: a képzés javítása, a hadsereg aktivitásának növelése a lőtéren, a tengeri gyakorlatokon, növelni a távolsági és stratégiai repülések számát. Megváltozott a tisztikarok erkölcsi hangulata, ugyanis a katonai szolgálat alapvető értelme az, hogy ellássák az állam védelmi feladatait. A csapatok harci készségének ellenőrzésébe Sojgu bevezette a verseny elemét. 2013 nyarán Oroszországban megtartották az első nemzetközi ”tank biatlont”. Ezen orosz, örmény, fehérorosz és kazah csapatok vettek részt. A verseny két fázisból állt: versenypálya, vagyis egy több kilométer hosszú, összetett útvonal teljesítése különböző akadályokkal szemben, továbbá három soros lövöldözés. A versenyek annyira érdekesek és tanulságosak voltak, hogy a NATO-országokat is érdekelni kezdték. A 2014-es ”tank biatlonon” Németország, Olaszország és az USA is szeretne részt venni.

A volt Jugoszlávia országai lehetnének azok, akik legutolsóként bírálják a krímiek jogát az önrendelkezéshez. Hiszen ezeknek az országoknak a többsége referendum útján, a nyugat támogatásával, egyesek pedig a háború során nyerték el függetlenségüket. Ezért is furcsa, hogy a Balkánról kemény hangú nyilatkozatok érkeznek. Montenegró pedig még szankciókat is bejelentett Oroszország ellen, miközben éppen ez az ország függ a leginkább az orosz befektetésektől. Az EU és az Egyesült Államok balkáni képviseleteinek tisztviselői figyelmeztették a helyi kormányokat kötelezettségükre. Michael Davenport, az EU szerbiai képviseletének vezetője kijelentette, hogy az ukrán válság igen komoly, az Európai Unió „támogatást vár a tagjelölt országoktól külpolitikai pozíciójához”.

Ugyanakkor Aleksandr Vucic, a szerbiai kormány első alelnöke kijelentette, hogy Szerbia nem enged Brüsszel nyomásának, és nem hoz szankciókat az orosz és a krími hivatalnokok utazási tilalmáról és számláik befagyasztásáról. „Szerbia az EU-ba vezető úton halad, betartja vállalásait, de nem fog ellenségesen viszonyulni Oroszországhoz”. Bosznia-Hercegovinában sem mindenki igyekszik azonnal eleget tenni Brüsszel óhajának. Nebojsa Radmanovic, az elnökség szerb tagja kijelentette: „Bosznia-Hercegovina elnöksége nem csatlakozott az Európai Uniónak az ukrajnai politikai helyzetről szóló nyilatkozatához, mert a konzultáció során nem volt konszenzus az elnökség tagjai között. Erre pedig szükség van a külpolitikai kérdéseket illetően.”

Az oroszországi Izsevszkben beindította tevékenységét a Kalasnyikov konszern. A világmárka szorosra fogja az ország tervezőmérnöki lehetőségeit és legjobb lőfegyvergyárai termelési potenciálját. Szeptember 18-án a konszernt felkeresi Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az államfő megtekinti a legújabb fegyvermintákat és megismerkedik a fegyvergyártás némely szakaszaival. A Kalasnyikov-gépkarabélyt nem szorul bemutatásra, hiszen a fegyvergyártásban egy egész korszakot alkotott, amely a múlt évszázad negyvenes éveiben kezdődött és vezető szakértők szerint eltart legalább egy évszázadig.

A prognózis igazolása érdekében hozták létre a Kalasnyikov orosz holdingot. Kialakítását egy évvel ezelőtt Dmitrij Rogozin kormányfő-helyettes említette először. Az ötlet elnyerte Vlagyimir Putyin elnök támogatását. A világhírű tervezőmérnök, Mihail Kalasnyikov, aki hosszú évek során dolgozott Izsevszkben, hajlandó volt nevét adni a konszernnek. Izsevszkben összpontosul az egész termelési ciklus, a megrendeléstől kezdve a lőfegyver kiszállításáig. Közben ápolják az orosz fegyvergyártási hagyományokat is. Egykor a híres-nevezetes Kalasnyikov-gépkarabély, mielőtt rendszeresítették volna a fegyveres erőknél, a legkeményebb teszteken esett át – mutat rá Makszim Popenker fegyverszakértő.

"A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét."