Magyar Ifjúság

Június 25. csütörtök reggel 8 óra. A Táborban gőzerővel zajlanak a munkálatok. A nulladik napon érkezők még az utolsó előkészületi simításokat végzik a területen, de a régi és új Bajtársak már a körletüket építik, rendezik be. A felvételi elbeszélgetések és a Tábor rendszabályainak kihirdetése után kezdetét veszik a képzések. Az újoncok között sok a laikus, de akadnak komoly tapasztalatokkal bírók is, ennek ellenére az Arcvonal ritmusát és szokásait mindenki hamar felveszi. A készenléti gyakorlatokkal hamar elmegy a délelőtt. Ebéd után Térképészet-Tereptan foglalkozás következik, majd szünet nélkül Fegyverzetismereti képzés. A hatástalanított eszközök szét- és összeszerelését a legjobbak 25 másodperc körül abszolválják. A tantermi foglalkozások után következik egy annál intenzívebb anyag. A kiképző utasítására a hátizsákok kiürülnek, majd ismét megtelnek, de ezúttal tetőcserepekkel. Guggolás, fekvőtámaszok, majd alakzatban futás a patakig. Ugrás az acélkábelről a vízbe, majd sodrással szemben törünk előre a néhol nyakig érő vízben.

A nap szépen süt, de mi már jócskán benne járunk a délutánban, így a száradás tűz nélkül lehetetlen. Erőltetett menet vissza a Táborba, ahol már vár minket a vacsora. Evés után a tűznél beszélgetünk bakancsszárítás közepette. Megszervezésre kerül az éjjeli őrség is és kihirdetésre kerülnek a riadóztatás szabályai és annak menetrendje is. A szemfülesebbek már rosszat sejtve aludni térnek, míg mások a kitolt takarodóig vidáman beszélgetnek. Aztán este tizenegyre elcsendesül a Tábor. Igaz, nem sokáig, ugyanis pár óra múlva „robbanások” zaja veri fel az alvókat. Az őrség riadót fúj, gyülekező teljes menetfelszerelésben az alakulótéren. A készültség elérését további hang és fényhatások nehezítik. A riasztás csak gyakorlat, de hűen tükrözi egy éles szituáció tulajdonságait. A riasztott erők kivonulnak a „lőtérre” ahol egyénileg kell leküzdeniük egy gyéren megvilágított célt, miközben őket annál zavaróbb és élesebb fényhatások érik. Aki sikerrel veszi az akadályt, az mehet aludni. A gyorsabbak bevárják a küszködőket és együtt indul el a raj. Az első napon vagyunk túl, de a csapatszellem már megszületett.

Sokakban feltevődik a kérdés, miért változik az MNA hangvétele, miért kerül elő negatív értelemben a fasiszta jelző, mi az oka, hogy a nemzeti helyett egyre inkább a népi meghatározást használjuk. Az okok feltárásához vissza kell menni az időben, jóval a mozgalom születése elé. Elvégzünk egy rövid történelmi áttekintést, amely megmagyarázza a 60-as, 70-es évek történéseit, majd összességében elvezetnek napjaink eseményeihez. A második világháború befejezése rövid időn belül megszülte a Kelet és Nyugat közötti szembenállást. A Harmadik Birodalom valójában nem a nyugati hatalmaktól, hanem Oroszországgal szemben szenvedett vereséget, ezt követően a Nyugat meglehetősen eredményesen állított maga mellé olyan személyeket, akik a Führerprinzipre épülő III. Birodalomban vezetők voltak, vagy kaptak speciális kiképzéseket.

Az SS katonái a háborút követően ott harcoltak az idegenlégióban, de az USA különleges elit egységeiben is. Az amerikai különleges egységek mai kiképzési módszereit és tematikáját a volt SS parancsnokok fektették le. Che-Guevara likvidálását is ilyen volt SS alakulat hajtotta végre. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az amerikai és orosz csapatoknak parancsuk volt rá, hogy az SS és egyéb különleges alakulatok tagjait, mint például az ejtőernyősöket is, azonnal ki kell végezni, ha fogságba esnek. Egyetlen módon tudtak megmenekülni, ha vállalták a hazájától távoli nyugati érdekű szolgálatot. Sokan inkább meghaltak, de voltak, akik vállalták (a kivégzések elkerülésére csak ’44 második felében és ’45-ben adtak lehetőséget). Mérnökök, katonák, orvosok egyaránt kerültek így az USA szolgálatába meglehetősen nagy számban.

"A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét."