A volt Jugoszlávia országai lehetnének azok, akik legutolsóként bírálják a krímiek jogát az önrendelkezéshez. Hiszen ezeknek az országoknak a többsége referendum útján, a nyugat támogatásával, egyesek pedig a háború során nyerték el függetlenségüket. Ezért is furcsa, hogy a Balkánról kemény hangú nyilatkozatok érkeznek. Montenegró pedig még szankciókat is bejelentett Oroszország ellen, miközben éppen ez az ország függ a leginkább az orosz befektetésektől. Az EU és az Egyesült Államok balkáni képviseleteinek tisztviselői figyelmeztették a helyi kormányokat kötelezettségükre. Michael Davenport, az EU szerbiai képviseletének vezetője kijelentette, hogy az ukrán válság igen komoly, az Európai Unió „támogatást vár a tagjelölt országoktól külpolitikai pozíciójához”.

Ugyanakkor Aleksandr Vucic, a szerbiai kormány első alelnöke kijelentette, hogy Szerbia nem enged Brüsszel nyomásának, és nem hoz szankciókat az orosz és a krími hivatalnokok utazási tilalmáról és számláik befagyasztásáról. „Szerbia az EU-ba vezető úton halad, betartja vállalásait, de nem fog ellenségesen viszonyulni Oroszországhoz”. Bosznia-Hercegovinában sem mindenki igyekszik azonnal eleget tenni Brüsszel óhajának. Nebojsa Radmanovic, az elnökség szerb tagja kijelentette: „Bosznia-Hercegovina elnöksége nem csatlakozott az Európai Uniónak az ukrajnai politikai helyzetről szóló nyilatkozatához, mert a konzultáció során nem volt konszenzus az elnökség tagjai között. Erre pedig szükség van a külpolitikai kérdéseket illetően.”

Milo Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke köszöntötte Krím népét a demokratikus és jól szervezett referendum, és az Oroszországhoz való csatlakozás kapcsán.

Horvátország számára Oroszország álláspontja a Krímről elfogadhatatlan, ugyanakkor nincs szándékában szankciókat hozni. Legalábbis Moszkva következő lépéséig. Erre magyarázat, hogy jön a turistaszezon, és tavaly már sokkal kevesebb orosz látogatott el az országba, miután bevezették a vízumot. Most Horvátország nem akarja tovább nehezíteni gazdasági helyzetét.



Szlovénia ugyancsak nem ismeri el a krími referendum eredményeit. Igaz, Karl Erjavec, szlovén külügyminiszter szerint „a zord szankciók további, még keményebb lépésekre ösztönözhetik Oroszországot, és akkor bezárul az ajtó a politikai párbeszéd előtt. Az EU tagjai közül Szlovéniának a legjobb a kapcsolata Oroszországgal, amely számunkra nagyon fontos gazdasági partner.”

Montenegró és Albánia viszont csatlakozott az EU Oroszország elleni szankcióihoz. Annak dacára, hogy Montenegróban a turisták egyharmada Oroszországból érkezik, évente közel 300 ezer.

Egészében elmondható, hogy a balkáni országok külpolitikai lépései a Krím kérdésében sokban az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatokról függenek. Brüsszelre és Washingtonra figyelnek, ugyanakkor megpróbálják pragmatikusan értékelni a helyzetet. Kivéve Montenegrót, amely nyíltan oroszellenes álláspontra helyezkedett, megfeledkezve a 300 éves barátságról Oroszországgal.


Oroszország Hangja