„Krími forgatókönyv” a Dnyesztermente számára… ez lett az utóbbi napok legvitatottabb témája a nyugati szakértők és újságírók körében. Ennek az orosz elnök által Barack Obamával és Angela Merkellel folytatott telefonbeszélgetései során elejtett megjegyzések szolgáltattak ürügyet. Vlagyimir Putyin rámutatott nyugati kollégáinak arra, hogy Moldova és Ukrajna részéről a Dnyesztermente gyakorlatilag blokád alá van véve. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavai szerint azonban a „krími forgatókönyv” emlegetése a Dnyesztermente számára nem más, mint provokáció. A Dnyeszter Menti Köztársaságban kialakult helyzet valóban aggasztó, a moldovai migrációs őrhelyek nem engedik át a térségből a Chisinau által ellenőrzött területre a teherszállítmányokat, de még a dnyesztermenti lakosságot sem, különösen az orosz útlevelek birtokosait.

Ukrajna annak ürügyén, hogy a Dnyeszteren „nyugtalanság ütötte fel fejét”, lezárta a határt Ukrajna részéről. A helyzet egyre feszültebbé válik és már nemcsak Chisinaut és Tiraszpolt aggasztja, hanem Washingtont és Moszkvát is, igaz, minden egyes félt a maga módjára. A dnyesztermenti probléma megoldásának orosz receptje a föderalizálásra épül – mutat rá Alekszandr Subin, a történettudományok doktora. A dnyesztermenti probléma megoldásának létezik egy optimális változata: Moldova föderalizálása, Dnyesztermentével és Gagauzfölddel együtt. A gagauzok megőrzik autonómiájukat Moldova keretében, Dnyesztermente problémáját szintén széleskörű autonómia jogán lehetne rendezni.

Moldova és a Chisinau-i hatalmat elismerni nem kívánó Dnyeszter Menti Moldovai Köztársaság konfliktusa 1989-be nyúlik vissza. 1992-ben a vérontást kizárólag az orosz békefenntartók beavatkozásának köszönhetően sikerült megállítani. Azóta a problémát tárgyalások keretében próbálják megoldani 5+2 formátum alapján. Ez Moldovát és Dnyesztermentét jelenti mint szembenálló feleket, valamint Oroszországot, Ukrajnát és az EBESZ-t mint közvetítőket, az Egyesült Államokat és az Európai Uniót mint megfigyelőket. Tavaly az év végén minden elért megállapodás dacára Moldova, 2014 februárjában pedig Ukrajna is gazdasági blokád alá vette a Dnyeszer Menti Köztársaságot. Tiraszpol figyelmét nem kerülhetik el ez efféle lépések azok részéről, akiknek a probléma rendezését kellene előremozdítaniuk – hangsúlyozza a köztársaság külügyminisztere, Nina Stanszki.

A tárgyalási folyamat némely résztvevői durván sértik a tárgyalások elveiről és eljárásairól rendelkező dokumentumot. Dnyesztermente érdekelt a tárgyalások dinamikájának fenntartásában, azonban senki sem beszélhet velünk a blokád és szankciók nyelvén.

Egyébként Moldovában léteznek erők, amelyek tisztában vannak vele, hogy az ország számára az egyetlen kiutat a föderalizálás jelentheti. A szocialisták két évvel ezelőtt arról igyekezték meggyőzni Chisinaut, hogy ha Dnyesztermente nem kap széles körű autonómiát, akkor Moldova véglegesen elveszti ezt a területet, a moldovai állam léte pedig veszélybe kerül. A hatóságok nem hallgattak rájuk.

Oroszország Hangja